Szent Imre

Általános Iskola és Óvoda
8000 Székesfehérvár, Budai út 4. OM 030070
22/318-232,  Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

okt.
22

1956 ÜZENETE –
A 63. ÉVFORDULÓN

2019. október 22. (kedd)

„Legyen végre egy ország, hol a szavakat kimondhatják.
Legyen végre egy NÉP, mely elmondhatja kínját.
Legyen végre sok ember, kik tudják, hol a mennyország,
Az lesz az a hely, mit úgy hívnak Magyarország.”

(Kormorán: Isten ujja megérintett…)

Október 22-én, a 7.a és a 7.b osztály közös műsorral emlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc 63.évfordulójára.

A magyar történelem ezúttal a Cserbán Zsanett tanárnő által írt szövegkönyv alapján elevenedett meg, két osztály összefogásával, Tóth Béláné Éva néni segítségével.

A padláson, nagyszüleik holmija között keresgélő ifjak mesélték el – őseik naplóbejegyzéseiből – az akkori napok történéseit.

A visszaemlékezésben megelevenedtek a pesti események, hiszen fiataljaink korhű ruhákba bújtak.  A sokszínű, zenékben, versekben, dalokban, jelenetekben gazdag színdarab visszarepített minden megjelentet a múltba. Igazi forradalmi hangulatot teremtettek a szereplők, amikor a pesti ifjúság követeléseit kiabálták, amikor a Rákosi-címert kitépték a zászlóból, ahogy fellázadva buzdították a népet az elnyomás elleni fellépésre. A jelenlévők átélhették azt a drámai pillanatot is, amikor a Rádiónál az AVH martalócai belelőttek a tömegbe.

A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságáért, mint bármelyik nép a világon. Csak úgy maradhatunk mi is hűek nemzetünkhöz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták.

A történelem kereke végül úgy fordult, hogy a hősök áldozata nem volt hiábavaló.

Az előadás legvégén a tanulók piros, fehér, zöld pólóba bújva, a magyar zászlót jelképezve énekelték el, miért jó magyarnak lenni.

Élő történelem... (videó):

 

Képtár (iskola) > 2019-20. tanév > '56 üzenete

okt.
22

MINDENT TÚLÉLTÜNK
ÉS MEGMARADTUNK!

2019. október 22. (kedd)

Október 22-én – hagyományosan – 8. osztályosaink képviselték intézményünket azon az imádságos megemlékezésen, melyre Spányi Antal püspök atya hívta a történelmi egyházak, a megyei és városi önkormányzat képviselőit, valamint a híveket.

Az 1956-os események hőseinek és áldozatainak emlékére a Székesegyház oldalán található ’56-os emlékkeresztnél hangzott el – Baráth Eszter előadásában – Jankovich Ferenc Forradalom című verse, Kremnitzky Géza dalai után pedig Orosz Ágoston igazgató úr, a a Ciszterci Szent István Gimnázium intézményvezetője mondott beszédet, melyben felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy Magyarország vérzivataros története folyamán sok csatát vesztett, de minden ellenségét túlélte, s hogy most van itt a lehetőség egy emberséges, emberközpontú világ felépítésére. Ebben nagy szerepe van, lehet a jelen korunkban felnevelendő nemzedéknek.

Az ökumenikus találkozón Püspök atya a református és az evangélikus egyház képviselőivel, Bencze András evangélikus püspökhelyettessel és Berze János református lelkész elnökkel, valamint Révész Lajos baptista lelkész úrral együtt imádkozott mindazokért, akik az igazságot hirdetve, a szabadságért áldozták életüket.

Az ünnepség végén a fehérvári áldozatok neveit bemutató tábla előtt koszorút helyeztek el az egyházak képviselői, valamint – a megye, a város és valamennyi jelenlévő nevében – Dr. Cser-Palkovics András polgármester úr és Dr. Molnár Krisztián úr, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Törő Gábor országgyűlési képviselő úr, valamint Dr. Petrin László a Fejér Megyei Kormányhivatal igazgatója.

A megemlékezésről készült egyházmegyei tudósítást itt tekinthetik meg.

 

Képtár (iskola) > 2019-20. tanév > Ima '56

 

 

 

okt.
18

EGY TIZED RÓZSAFÜZÉR
A VILÁG GYERMEKEIVEL

2019. október 18. (péntek)

Intézményünk lelki vezetője, Ugrits Tamás atya októberben, a Szűzanya hónapjában ismét arra hívta iskolásainkat, hogy egy, a Földünket átölelő imalánchoz csatlakozva mondjanak el együtt– a világ egységéért és békéjéért – egy tized rózsafüzért.

2005, a „Consejo Nacional de Laicos” nevű szervezet kezdeményezése óta imádkoznak a világ gyermekei azonos időpontban egy kicsit azért is, hogy Pietrelcinai Szent Pió atya nagy álma megvalósulhasson: a világ – talán éppen a gyermekek által elmondott közös ima erejének köszönhetően – jó irányban változzon. Milyen jó volna, ha szegénység, erőszak, igazságtalanság, félelem és háború, nem okoznának több szenvedést sem gyermekeknek, sem felnőtteknek.

Tamás atya felhívta a jelenlévők figyelmét a közös, összetartozást erősítő ima erejére, s arra, hogy a Szűzanya – földi megjelenései alkalmával – éppen olyan életkorú gyermekeket kért imádságra, mint a mi intézményünkbe járó gyermekek. Kérte hát őket is: imádkozzanak minél gyakrabban azért, hogy családjaikban és iskolai közösségeikben is béke legyen.

Egyházmegyei Stúdió: Egymillió gyermek...(YouTube)

 

okt.
17

MESEDÉLUTÁN A 3. ÉVFOLYAMON

2019. október 17. (csütörtök)

Csütörtökön, az iskolaotthon ideje alatt Gonda Emma a Művészetek Háza munkatársa – foglalkozásvezető kollégáival –, valamint Varró János úr, az ismert népzenész, zenepedagógus látogatott el harmadik évfolyamosainkhoz.

A népmesékről szóló ismertető után rengeteg izgalmas történetet elevenítettek meg előadóink a gyermekek előtt. A mesemondást Varró János úr hangszeres, zenei aláfestéssel egybekötött előadása tette élményszerűbbé. Népi hangszerei segítségével varázsolta elénk az igazmondó juhászról szóló magyar népmese helyszíneit, szereplőit, a szereplők pillanatnyi hangulatait.

Az előadást követően két helyszínen, asztalszigeteken, forgószínpados formában folyt kézműves foglalkozás.
A mesével kapcsolatosan készíthettek tanulóink esküvői meghívót, textilbabát, könyvjelzőt, lovagi címert, karkötőt, valamint raffiából virágot. Valamennyi gyermek nem tudott mindegyikből készíteni, de mindannyian az alkotás örömével és a foglalkozáson szerzett közös élményekkel tértek haza.

Képtár (iskola) > 2019-20. tanév > Igazmondó juhász
okt.
16

ISMÉT NAGYCSOPORTOS ÓVODÁSOK INTEGETTEK A „NAGYOKNAK”

2019. október 2., 9., 16. (szerda)

Október 2-án nagycsoportos óvodásaink először ülték körbe az iskola két, nekik átrendezett termében a kis munkaszigetek padjait. Igazi, komoly Bóbita foglalkozáson vettek részt.

Sok meglepetés várta őket: az asztalkákon színes munkafüzetek, névre szóló órarendek sorakoztak, a tanító nénik pedig bemutatták nekik Pirit és Oszkárt, a foglalkozások kabalafiguráit.

Békakirály meséjével kezdődött az „első iskolás kaland”, aztán a kicsik ügyesen válaszolgattak a történettel kapcsolatos kérdésekre. Niki néni, Magdi néni, Zsanett néni és Zsuzsi néni úgy állította össze a további feladatokat, hogy a gondolkodtató feladványok megoldása mellett legyen idő a mókára, daltanulásra, játékra és az alkotásra is.

A gyerekek először számoltak, majd szóbeli utasításokat követve, fegyelmezetten, nagy-nagy lelkesedéssel dolgoztak munkafüzeteikben. Ez után megismerték Fésüs Éva „Békanótájának” megzenésített változatát. A dal vidám hangjaira végigkígyóztak a padok között, miközben hangosan énekelték, hogy „Békakirály papucsának elveszett a párja…”. És valóban elveszett, mert az apró, gyékényből varrt lábbeli párját is meg kellett keresniük játék közben.

Ollót, ragasztót és színes ceruzát is használtak. Igazi remekműveket, békás füzetkéket készítettek. A jól sikerült óra után boldogan vonultak vissza megszokott helyükre, az óvodába.

Az első idegen nyelvi kalandozást Ottó és Süti cica megismerésével kezdték a gyerekek. Orsi néni kedves kis bábjai segítségével először is megtanulták az angol nyelvű bemutatkozást, majd a „Good morning song” és a TPR módszer használatával különféle mozdulatok is társultak az angol nyelven elhangzott kifejezésekhez. A foglalkozás végén a bátrabbnál bátrabb óvodások angolul is elköszöntek Orsi nénitől és a cicáktól.

Az informatikateremben Éva nénivel a gyerekek megkezdték ismerkedésüket a számítógépekkel. Már ezen első alkalommal odaültek a gépekhez, és olyan játékokat próbáltak ki, amelyekhez az egeret kellett használni. Voltak, akik most először fogták a kezükbe ezt az eszközt, de miután belefeledkeztek a játékba, már egyre ügyesebben kattintgatták a jobb gombot. Ők úgy érezték, hogy „csak” színeztek és horgásztak, de közben koordinációs képességeik is alakultak, s erre nagy szükségük lesz majd elsősként az iskolában.

Az óvoda falai között megbújik egy csodálatos hely, a Sakkpalota. Kapuján belépő óvodásainkat Zsuzsi néni köszöntötte. Miután a gyerekek megismerkedtek a mesebábokkal, s megszámlálták, egy sereg hány figurából áll, játék következett. Először ellentétpárokat kerestek, majd a „Keresztes Király mondja” elnevezésű mozgásos próbatétel következett. A téri tájékozottság fejlesztését szolgálta az az irányjáték, mely során bábok rajzával díszített babzsákokat rakosgattak az utasításoknak megfelelően. Hangos kacajban törtek ki bóbitásaink az utolsó játék, a „Mutasd meg, hol hordod!” során. A foglalkozáson felcsendült a Sakkpalota indulója, a Cikkcakk sakk dal is, melyre egy egyszerű koreográfiát is megtanultak az ovisok.

Az első mozgáskotta-foglalkozáson kis bóbitázóink – a marokzsákok használatával – rakétákká alakultak. Rita néni szavait nyomon követve kellett helyesen reagálniuk a zsákok színének, valamint a rajtuk szereplő figuráknak megfelelően. A mindig nehezebb és nehezebb feladatok ügyes megoldása után, igazi elefántos túrára indultak, ahol elefánt-fogót játszottak, közösen a foglalkozásvezetővel.

A következő Bóbita foglalkozásra november 13-án várjuk nagycsoportosainkat.

Képtár (iskola) > 2019-20. tanév > Bóbita - 1.

okt.
15

FÁRAÓK ÉLETE ÉS HALÁLA

2019. október 15. (kedd)

Az 5.b osztályosok Budapestre utaztak, hogy a Szépművészeti Múzeumba látogassanak. A „Fáraók és alattvalóik” című foglalkozás az ókori Egyiptom egy-egy érdekességét mutatta meg a diákoknak interaktív módon.

A foglalkozás részeként az ötödikesek természetesen végigjárták az egyiptomi kiállítás tárlatait is, miközben a múzeumpedagógusok kérdéseire válaszoltak, illetve új ismereteket szereztek. Bár még nem tanulták történelemórákon az egyiptomi civilizációt, nagy tudásról adtak tanúbizonyságot. Később megismerkedtek a hieroglifák egyszerűsített változatával is, aminek segítségével saját nevüket jegyezték le. Ennek jelentőségét az ókori Egyiptommal kapcsolatban most ők is megismerték, nevezetesen azt a hiedelmet, hogy ahol a nevünk szerepel, ott mi magunk is ott vagyunk.

Előzetesen az osztály valamennyi tagjáról oldalnézetből készített fotót kellett küldeni a múzeumba, amit most kinyomtatva megkaptak a diákok, hogy a rendelkezésükre álló változatos anyagokkal és eszközökkel egyiptomi királyokká vagy királynőkké díszítsék azt. Ezt mindenki kreatívan meg is tette, hiszen időközben rengeteg látott és hallott ismerettel gazdagodtak az ókori elöljárók kinézetét illetően.

Ez a kirándulás nem csak a múzeumban szerzett tudással gazdagította a diákokat. Előzetesen már sokat beszéltek a fővárosi közlekedésről, ezért most három metróvonalon is utaztak. Sétáltak a Városligetben, ahol megcsodálták a Vajdahunyad várát, illetve ahol a kellemes őszi időben a reggelijüket és az ebédjüket is elfogyasztották. A Hősök teréről informatikaórán készítettek korábban dokumentumot, és most saját szemükkel is megnézhették, hogy valóban ez az egyik legnépszerűbb látnivaló a turisták körében a fővárosban.

Ez a nap – bár egyszerű kirándulásnak tűnt – a tanulásról is szólt: a hosszas séta jelentette a testnevelést, a múzeumban volt rajz- és történelemóra, de a természetismeret- és az irodalomórák tananyagából is megismerkedtek a gyerekek néhány dologgal. Az ilyen tanulás mindig jól kiegészíti az iskolait amellett, hogy nagyon élvezetes is.

 

 

 

okt.
08

SÍPPAL, DOBBAL,
NÁDI HEGEDŰVEL…

2019. október 8. (kedd)

Az Aranybulla Könyvtár Alapítvány „Irány Betűfalóniába!” elnevezésű programsorozatának keretein belül Varró János urat köszönthettük iskolánkban. Az ismert népzenész, előadó és zenepedagógus látványos hangszerbemutatóval várta alsó tagozatosainkat.

„Hány különböző hang kell ahhoz, hogy dallam jöhessen létre?”– tette fel Tanár úr a kérdést. Némi találgatás után egyik tanulónk a Süss fel nap kezdetű dal eléneklésével bebizonyította, hogy akár kettő is elegendő hozzá.

Rövid beszélgetés után különböző hangszerek bemutatása következett. A ritmushangszerek közül a szarvasmarhák nyakán lógó kolomp, a bárányok nyakát díszítő csengő, a seregélyek riasztásánál is gyakran használt kereplő és a gyerekek kedvence, a doromb is megszólalt. A membrános hangszerek családjából a kétfenekű dobbal és a köcsögdudával ismerkedhettek meg a nebulók. A fúvós hangszerek hangja mindenkit elbűvölt. Egymást követve csendült fel a nádsíp, a körtemuzsika, a fafurulya, a dupla furulya, a tilinkó, a töröksíp, a kecskebőr duda. A húros hangszerek bemutatása zárta az interaktív foglalkozást. Tambura, koboz, citera, végül tekerőlant hangja töltötte meg a tornatermet. Tanulóink énekszóval kísérték a népzenész úr hangszerjátékát.

A gyermekek még órákkal később is élményeikről meséltek:
„Némelyik hangszernek nagyon vicces hangja volt. Szerintem a doromb volt a leghumorosabb. Mindenki nevetett, amikor megszólalt.”

„Nagyon jól éreztem magam, mert sok új dolgot tanultam és rengeteg hangszert ismertem meg.”

„Nekem a koboz volt a kedvencem, mert szép és különleges a hangja. A népzenész bácsi nagyon kedves, vicces és jószívű volt.”

Varró János úr megtanította fiatal közönségének, hogy ha valaki szereti a zenét, kukoricaszárból is tud hegedűt készíteni. Bár olyan hangon nem szólal meg, mint a valódi hangszer, de szívvel és szájjal hozzáadhatunk bármilyen dallamot.

Képtár (iskola) > 2019-20. tanév > Népi hangszerek

okt.
07

A SZÉKESFEHÉRVÁRI ÉRZÉKENYÍTŐ PROGRAM A 6.A-BAN

2019. október 7. (hétfő)

A SZÉP (Székesfehérvári Érzékenyítő Program) munkatársai voltak a 6.a osztály vendégei  az osztályfőnöki órán. A Lengyel Zsófia (látássérült paralimpikon) által életre hívott program során a gyerekek megismerkedhettek négy felnőttel, akik valamilyen akadályoztatással élik mindennapjaikat. Így egy mozgássérült (Kinga), egy hallássérült (Roland), egy látássérült (Zsófia) és egy középsúlyos értelmi fogyatékos (Attila) embertársunk életébe nyerhettek betekintést. Az egy tanóra hosszúságúra tervezett program része volt olyan kisfilmek vetítése is, amelyen diákjaink olyan hozzájuk hasonló korú gyerekekkel készített interjúkat láthattak, akik szintén valamilyen akadályoztatással küzdenek.

A Lengyel Zsófia baráti hangulatú, nyitott lelkületű moderálásával zajló program szerethetővé, átélhetővé és közelivé tette a gyerekek számára fogyatékkal élő társaink mindennapi életét és személyét.  A diákok figyelme és az előadást követő kérdéseik mind-mind azt mutatták, hogy megérintették őket a látott és hallott élmények. Vidáman mentek oda autogramokat kérni az előadóktól, kérdezték meg YouTube csatornájuk címét (Lengyel Zsófia – „Mindenki képes!”), beszélgettek közös hobbikról, házi kedvencekről, jövőbeli tervekről. Az átélt óra hatása leginkább abban mutatkozott meg számomra, amikor az egyik osztályunkba járó fiú odajött hozzám a tanítás végén, és ezt mondta: „- Tudja, Lívia néni, eddig én mindig féltem odamenni az ilyen emberekhez. De most már egyáltalán nem fogok félni.” Nagy ajándék ez a felismerés, azt hiszem, Lengyel Zsófiáék célja megvalósult az osztályfőnöki óránkon: a gyerekekben nyitottságot, elfogadást ébresztettek.

Iskolánk felvállalt szándékához, a keresztény értékrend átadásához, minden elemében illeszkedik ez a program. A megfogható élmények hatására a gyerekekben fejlődik az empatikus lelkület és mások elfogadásának készsége.

okt.
06

NAGY OLVASÁSMÁNIA – DÍJÁTADÓ A KÖNYVES VASÁRNAPON

2019. október 6. (vasárnap)

A Vörösmarty Mihály Könyvtár évről évre meghirdeti nyári olvasópályázatát, a Nagy Olvasásmániát. A harmadikosnál idősebb korosztályoknak öt-öt könyvet ajánlanak elolvasásra. Ezek között vannak klasszikusok, modern irodalom, humoros kötetek, de akár ismeretterjesztő könyvek is. A széles választékból ki-ki megtalálhatja a neki tetszőt.

Iskolánk tanulói évek óta nagy sikerrel szerepelnek ezen a különleges megmérettetésen, és nagyon úgy tűnik, hogy diákjaink, ha irodalomról van szó, „mindenevők”. A 4.b osztályos Fekete Kitti és a 6.b osztályos Hoffman Dorottya kategóriájának 1. helyezettje lett. Az 5.b tanulóinak pedig az első négy helyről sikerült kiszorítania más iskolák diákjait.  Név szerint (helyezésük sorrendjében) Lambert Ágota, Hoffman Bálint, Bodzsár Vanda és Tóth Ádám alkották a legyőzhetetlen négyest.

Milyen kihívásoknak kellett megfelelnie kis versenyzőinknek? Kutatómunkát végeztek, könyvajánlót írtak és illusztráltak.

A jutalom sem maradhatott el. Először is ünnepélyes körülmények között volt a díjátadó az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozatának keretében, ahol igazi megtiszteltetés volt a meghívottak sorai közt ülni. Mivel jórészt gyerekek alkották a közönséget, a mese magától értetődő volt ezen a „Könyves Vasárnapon”. A tanulók „Szegény Tóbiás, a furfangos székely legény” kalandjait láthatták a Szabad Színház bábelőadásában. És persze a könyv: a megunhatatlan, a lebilincselő, a vigasztaló, a szórakoztató, a …

További jó olvasást kis „Könyvmolyok”! Gratulálunk, és azt kívánjuk, minél több társatok körében sikerüljön népszerűsíteni az irodalmat!

 

okt.
05

TÚRA AZ EZERSZÍNŰ
ŐSZI ERDŐBEN

2019. október 5. (szombat)

Idei tanévünk első Túrabakancs programja már az indulás előtt sok izgalmat rejtett, ugyanis borongós, esőre álló idő fogadott minket október 5-én, szombat reggel. Szerencsére ez senkit nem tántorított vissza a kalandoktól, így 40 lelkes fiatal túrázóval indultunk útnak Balatonfüred felé. Ez alkalommal vonattal közelítettük meg úti célunkat. A várakozásnak és a reménykedésnek meg is lett az eredménye: egész nap elkerült minket az eső, több alkalommal még a nap is ránk mosolygott.

A vonatról leszállva Balatonfüred belvárosa felé vettük az irányt, és egy kiadós emelkedő után hamarosan meg is érkeztünk az első megállóhoz, a Tamás-hegyi kereszthez. A pihenőhelyen nemcsak a legyőzött szintkülönbség miatt volt érdemes szusszanni egy kicsit, hanem a Balaton északi részére és a Tihanyi-félszigetre nyíló páratlan panoráma is megállásra és elcsendesedésre intette a kirándulókat.

Utunk további részében a Balatontól ugyan távolodtunk, ugyanakkor az ezer színben pompázó őszi erdő újabb és újabb csodákat tárt fel előttünk. A Jókai-kilátóig a sárga és a piros szín sok-sok árnyalatát figyelhettük meg körülöttünk. A kilátóból ismét elénk tárult a Balaton, továbbá a másik irányban a Koloska-vögy fölött összezáródó, lassan sárgászöldbe váltó erdőrengeteg látványa fogadott bennünket. A hegyről leereszkedve hamarosan elértünk a Koloska-patak völgyébe. Itt ismét számtalan természeti képződményt láthatott a figyelmes túrázó: a kis patak különleges „ártere” helyet adott vízi növényeknek, apró vízeséseket és gátakat fedezhettünk fel, feljebb pedig egészen mély árkot vágott magának a víz. Egy szakaszon a vaddisznók dagonyázóhelyét is megvizsgáltuk.

A völgy központi pihenőhelyén jól esett a frissítő és a szendvics. Persze a futkározás, fára mászás és a játék sem maradt el. A „pihenő” után ismét szükség volt az energiára és a figyelmességre, ugyanis a Koloska-sziklákhoz kapaszkodtunk fel. Megérte a keskeny tereplépcsők legyőzése, hiszen fentről elénk tárult a csodaszép erdő. Itt finom jutalomban is részesültek a kitartó túrázók. A völgybe visszaereszkedve egy gyönyörű hársfáig vezetett tovább az utunk, amely a sziklák között nőtt ki, és mára, megvastagodott gyökereivel egészen különleges látványt nyújt.

Túránk további részében a Kéki-völgyön keresztül fordultunk vissza a város felé. Útközben megálltunk a Lóczy-barlangnál, melyet most csak kívülről tudtunk megtekinteni, továbbá a helyiek által legtöbbször Vörös templomként említett plébániatemplomnál.

A vasútállomásra megérkezve jól esett megpihenni a fárasztó, de sok élménnyel teli nap után.

Képtár (iskola) > 2019-20. tanév > Túrabakancs 1.