ISKOLA LÉLEKBŐL, SZERETETBŐL
Immár negyedszázada annak, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye püspöki székhelyén, Székesfehérváron, a katolikus nevelés gyümölcsöket érlel.
A Lélek gyümölcseit. Szeretetet, örömet, türelmet, mindahányat.
Egyszer volt…
A kezdetek Királyhegyi Farkas Ferenc, a székesfehérvári káptalan nagyprépostjának 1853-ban keletkezett végakaratához nyúlnak vissza. Ő rendelkezett ugyanis háza és vagyona felajánlásával arról, hogy a város szívében nőnevelő intézet működjék. Minthogy az 1864-től a Szatmári Irgalmas Nővérek által működtetett intézmény túlnőtte korábbi kereteit, 1926-ban sor került a mai Budai úti épület alapkőletételére, az avatás pedig 1927. november 5-én történt. A rend 1929-ben kapta meg a mai Szent István téri épületet is. A Szatmári Irgalmas Nővérek fenntartásában az 1947/48-as tanév volt az utolsó: az 1346 növendéket számláló intézményt 1948-ban ugyanis államosították.
Az 1959-től Petőfi Sándor Általános Iskola néven funkcionáló intézményt a rendszerváltozást követően keresték fel a Szatmári Irgalmas Nővérek képviselői a katolikus oktatás újraindításának szándékával. 1991 szeptemberében indult el – még az önkormányzati fenntartású iskola keretein belül – az első katolikus szellemiségű osztály, majd 1995. augusztus 1-jén megszületett a Szent Imre Általános Iskola. Ugyanebben az esztendőben a Megyeház utcában kezdte meg működését a Boldog Gizella Óvoda. 2007. szeptember 1-je óta a két intézmény közös igazgatású, többcélú intézményként, Szent Imre Általános Iskola és Óvoda néven működik, nevel óvodásokat, iskolásokat egyaránt.
„Mindenkihez van szavunk, mindenki iránt van szívünk, …
mindenkit meg akarunk óvni a rossztól, megerősíteni a jóban…”
(Boldog Apor Vilmos püspök)
Tradíció és modern minőség – 21. századi nevelés
Az intézmény – hagyományosan – nevel. Rendszerességgel, következetességgel, személyes figyelemmel, közösségei minőségével. Az örömteli gyermekkor megélésére és a teljes értékű életre esélyt biztosító programja nem véletlenül kapta a SANSZ elnevezést. A négy komponens – Sakk, Angol, Néptánc, Számítógép-használat – esélyt ad ugyanis arra, hogy az intézményben felnövekvő gyermekek a kötelezően előírt tudástartalom elsajátítása mellett kortársaikhoz képest eredményesebben fejlődjenek. A növendékek fejlesztő tevékenységek olyan komplex tárházával találkoznak, melyek együttesen képesek hatni a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésre. Az óvodai nevelés, a kidolgozott beiskolázási programok, a sokszínű művészeti tevékenység, az intézmény tudatosan alakított versenystruktúrája, a rendszeres, külső helyszíneket érintő látogatások, kirándulások mind-mind a sokoldalúan képzett, magas szinten szocializált, a világra nyitott, ugyanakkor önmagára igényes, szerteágazó figyelemmel bíró, sokféle közösségben mozogni képes ember képe felé irányítják mindazok figyelmét, akik megfordulnak az intézményben: óvodásokét, iskolásokét, szüleikét, családjaikét, valamint a partnerszervezetekét.
A SANSZ – a tudástartalom mellett – „szentimrés” életérzést, ars poeticát is jelent:
- Sokszínűség – kulturálódj és kommunikálj!
- Altruizmus – élj másokért!
- Nagylelkűség – növeszd nagyra a lelkedet!
- Szeretet – tedd és érezd!
Fontos a lélek! A szociálisan érzékeny, közös imákon, szentmiséken növekvő, elkötelezett lélek. Mely Jézus Krisztus tanúja, a világ világossága, követésre méltó példa.
„…a gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat.
Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják hova tartoznak,
de ugyanígy szárnyakat is,
amelyek az egyiket a kényszereitől és előítéleteitől szabadítják meg,
a másiknak lehetőséget adnak új utakat bejárni.”
(Johann Wolfgang von Goethe)
Új környezetben – lelki megújulás
Az intézmény lélekből és kövekből épül. Pillanatnyilag is. Hosszas tervezőmunka és előkészítés után – állami és jelentős fenntartói támogatásból – 2019 tavaszán kezdődött meg az intézmény történetének eddigi legnagyobb volumenű beruházása, hogy legyen a közösségnek méltó otthona. Az egész épületre kiterjedő energetikai felújítás mellett újabb szintet, s ezzel újabb tantermeket kapott az iskola. Az akadálymentes közlekedést is biztosító, lifttel felszerelt lépcsőház mellett többfunkciós, impozáns közösségi terem is épült, mely találkozások fontos helyszíne lett. Isten és ember, felnőtt és gyermek, óvodás és iskolás, szülő és pedagógus között. Közösségi tér létesül, hogy 25, kegyelemmel teli esztendő után is fogadni tudja … a jövőt.
Hiszen:
„Minden óra, amit a gyermekek, az ifjúság körében tölthettek, Isten ajándéka,
tőke, amelyet kamatoztatni kell, kincs, amelynek felhasználásáról számot kell adnotok.”
(Boldog Apor Vilmos)
